Nagyon sok múlik rajtunk ahhoz, hogy a malackánk kezesebb és barátságosabb legyen. Annál sokkal többet is tehetünk, mint hogy naponta kivesszük, így "kézhez szoktatjuk". Lássuk, hogyan tudunk igazi kétoldalú barátságot kialakítani kedvenceinkkel!
- Amikor új malackát viszünk haza, neki meg kell szoknia a körülményeket. Eleinte járjunk csendben a ketrece környékén és hagyjunk neki időt, hogy fokozatosan megszokja a zajokat, szagokat.
- A tengerimalac addig nem lesz szelíd, míg állandóan fél. Célunk legyen az, hogy biztonságban érezze magát, ekkor a viselkedése is látványosan meg fog változni.
- Leggyakoribb tévhit, hogy az egyedül tartott tengerimalac kedvesebb az . emberekkel. Mivel társas lények, ennek gyakran épp az ellenkezője igaz. Ha kiegyensúlyozott és boldog a malackánk, sokkal barátságosabb is lesz. Egy kis haver nagy segítség ebben.
- Gyakran halljuk, hogy a gazdik attól tartva nem tesznek be búvóhelyet, hogy így nem fogják látni a kis kedvencüket. Pedig ezzel inkább ártanak a szelídségnek. Hiszen bár a kezdeti időszakban sok időt töltenek majd bent, de amint megszokják, hogy mindig van hová bújni, magabiztosabbak lesznek. Végre láthatjuk őket az áhított cuki pózban szunyálni: hason, hátra vagy oldalra nyújtott lábacskákkal, gyakran a ház tetején, vagy éppen előtte.
- Ha a napi etetés reggel és este mindig ugyanabban az időben történik, a malackáink egy idő után a rácsnál kunyerálva fognak várni minket. Ilyenkor eleinte a rácson keresztül, majd a kinyitott ajtóban kézből adjuk nekik a zöldségadagjukat. Így a kezünk közeledését a kellemes dolgokkal fogják összekötni.
- A ketrechez közeledve beszéljünk hozzájuk, hogy megszokják a hangunkat és ne ijedjenek meg. Amikor kivesszük a ketrecből nagyon figyeljünk arra, hogy gyengéden fogjuk meg. Simogassuk, nyugtassuk meg. Fokozottan ügyeljünk arra, hogy nehogy fájdalmat okozzunk neki, mikor megfogjuk. Ölben kapjon egy-egy kis darabot a kedvenc zöldségéből. A kaja gyakran felülírja a félelmet. :)
- Az, hogy a malackánk ne meneküljön tőlünk, hanem bízzon bennünk, több okból is nagyon fontos. Ilyen a karomvágás, fogellenőrzés, talppárnák átnézése, valamint az állatorvos dolgát is megkönnyíti.
- Fontos, hogy nem elég megszelídíteni, az jó kapcsolatot fenn is kell tartani. De mikor hazaviszünk egy kisállatot, tudjuk, hogy élete végéig ugyanúgy gondoskodnunk kell róla, így ez nem is kérdés, ugye? :)
- Egyesületünknél az ideiglenes befogadóink nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a kis lelenceink bátrak, magabiztosak és barátságosak legyenek. A nehéz körülmények közül mentett, sok rossz emlékkel rendelkező malackánknál ez igazi kihívás, ám látjuk, hogy nem lehetetlen, sőt!
- És ne feledjük: legyünk türelmesek! A barátkozás egy folyamat, ami gyakran hónapokig is eltart, függ a malackánk korábbi élményeitől és az egyéniségétől is. De mindenképpen érdemes megdolgozni érte!
