Amikor azt kérjük, hogy senki NE szaporítson otthon, vagy eladási célból, azt nem azért tesszük, mert valamiféle konkurenciát látunk bennük. Azért kérjük, mert a tengerimalac nőstény NEM akar anyuka lenni, nincs ilyen vágy benne. Minden ellés felesleges kockázat a mamamalac és a kicsik számára is.
Mentéseink
Egy évvel ezelőtt egy "átlagos" mentésre készültünk. Biciklizők egy kietlen, füves tájon egy cipősdobozban tengerimalacokat találtak. Ez már szinte rutinfeladat szokott lenni, elmegyünk, elhozzuk, karanténozunk, ideiglenes gazdit keresünk, orvoshoz megyünk. DE ez az eset más volt!
Mindig félünk mikor egy idősebb, 5-6 éves malacka kerül a gondozásunkba... Nem azért, mert az emberek félnek idős állatokat befogadni, nem azért, mert előfordulhat, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig orvosi ellátásra szorulnak. Leginkább az a félelmünk ilyenkor, hogy sokkal nehezebben szokják meg az új környezetet, nehezebben fogadnak el új társat maguk mellé, így kérünk titeket, hogy gondoljátok át többször is, mielőtt egy idős malacot leadtok Egyesületünknek.
Clara egyike az ún. "bebukott malackáinknak", azaz ideiglenes befogadói annyira beleszerettek a gyönyörű kócos kisasszonyba, hogy nem tudták elengedni a mancsát és örökbefogadták. Clara egész életében egyedül élt, így nem volt könnyű neki társat találni, de végül megismerkedett a picike Nellyvel, és hamar szárnyai alá vette. Nelly elfogadta Clara-t nagytesóként, és megérti, ha a nagyhajú hölgy akarja megvizsgálni előbb a bújót, vagy megkóstolni a vacsorát.
Biztosan emlékeztek még a sülysápi mentésre, mikor az éjszaka közepén 16 malackát gyűjtöttünk be a főút melletti árokból. Amadeust is akkor mentettük meg, aztán ivartalanításra ment, majd megnősült. A páros még nyáron biztonságos otthonba, szerető gazdikhoz költözött. Most levelet küldtek nekünk, aminek mi nagyon örülünk.